Egerszólát története

Egerszólát Egertől 12 km-re, a Mátra és a Bükk hegység választóvonalában, a Rábca patak völgyében fekvő település. Neve 1248-ban Zowlak formában szerepelt. 1442 és 1447 között Alsó- és Felsőszólát részekre vált szét. Eger 1552-es török ostromakor mindkét Szólát elpusztult. A XVlll. század elején Felsőszólát kezd benépesedni jobbágyokkal. A terület birtokosai a XVlll. század végétől a Szerémi, Berthóti, Farkas, majd a Csenus, Radics, Vecsey családok vol-tak. A település nevét 1773-tól Szóláth névalakban jegyezték, 1903-tól lett Egerszólát.
A régi Szóláth nem a mostani helyén, hanem a völgy déli végén feküdt, a jelenlegi Eger-Verpelét út torkolatánál. Miután a törökök folyton veszélyeztették a falut, sőt 1552-ben el is pusztították, a szólátiak jobbnak látták, ha az úttól távolabb telepednek meg, s behúzódtak a község jelenlegi helyére,amelyet akkor még erdő borított. Az 1848-49-es magyar szabadságharc kápolnai csatájának emlékére a szóláti birtokosok a Kamara-völgyben emlékoszlopot állítottak, amely később a mai település emlékparkjába került, az Egri útra.
A község látnivalói között említhető a templom, amelyet 1734-ben özv. Farkas Istvánné építtetett, továbbá a Fő u. 62. szám alatt álló Brezovay kastély, mely nevét utolsó tulajdonosáról kapta, de Csernus Sándor építtette 1773-ban.
A falu védőszentjének, Nepomuki Szent Jánosnak szobra a Tarnaszentmária felé vezető úton, még a falu házai között áll. A lakosság létszáma kb. 1100 fő. A településen óvoda, iskola, művelődési ház, könyvtár működik. Az egészségügyi ellátást a község háziorvosa biztosítja. Az infrastrukturális ellátottság jó. 1990-ben épült a vezetékes ivóvízhálózat, 1993-ban a gázhálózat és a település, talán legnagyobb beruházását, a csatornahálóza-tot 2002-ben adták át. A településen jelenleg a beruházások közben tönkrement utak újjáépítése folyik. Már átadásra került az aszfaltburkolattal ellátott Fő u.,Zöld u.,Rákóczi u., Ságvári u., Petőfi u.. Építés alatt van a Szabadság, Damjanics, Fő út.

A Brezovay kastély története

Újjáéled Egerszóláton a hányatott sorsú Brezovay kastély. A XVIII. század második felében épült, műemlék jellegű kastélyt a források szerint 1773-ban építtette Csenus Sándor. Az államosítást megelőzően a Brezovay család lakta. A család neve után nevezik ma Brezovay kastélynak.
Az építmény ódon falain, stílusán túl két hatalmas fa – egy öles törzsű vadgesztenye és egy csaknem kétemeletnyi magas, buja tiszafa – árulkodik a múltról.
A földszinti nagyterembe eredeti barokk ajtón át juthatunk, amely étteremnek berendezve várja a vendégeket. Innen jobbra és balra egy-egy kisebb terem különleges dongaboltozata nyűgözi le a betérőt. E két helyiség szolgál kávézóként és kisebb csoportok társalgójaként.
A főépület alatt tágas, három, nagy boltíves teremből álló pince várja a betérőket, hogy kipihenve magukat, megkóstolják a táj jellegzetes borait és megismerjék a borkészítés régi eszközeit.
A központi épület emeleti részén apartman áll a pihennivágyók rendelkezésére, míg a kastély nyugati szárnyának földszinti és emeleti részén, kettő plusz egy ágyas, zuhanyzós szobákban pihenhet a fáradt utazó. Az emeleti nagyterem kisebb tárgyalások helyszínéül is szolgálhat. A szálló- és betérővendégek felüdülését szauna és szolárium is biztosítja.
A területet virágzó cserjék, örökzöldek díszítik. Közöttük sétálva, üldögélve teljesen kikapcsolódhat a csendre, nyugalomra vágyó vendég.